2012. február. 10.
Egy februári naphoz
túlságosan is jó idő volt. Sütött a nap és pár ember egy szál pulcsiban mászkált az utcán.
Úgy döntöttem, hogy én is elviszem Liz-t egy kis sétára. Csináltam neki teát
amit kiöntöttem az üvegébe, biztosan megszomjazik az úton. Felvittem a
szobájába és átöltöztettem. Jól felöltöztettem szegényt, alig bírt megmozdulni,
de nem bíztam én ebben a jó időben. Biztos ami biztos. Én is magamra kaptam a
ruháim és elindultunk. Alig bírtam ráadni a sapkáját. Egyszerűen nem bírja
elviselni, pedig annyira aranyosan áll neki. A kis göndör szőke tincsei csak
úgy kikandikálnak alóla. Nagy nehezen meggyőztem, hogy ha nem veszi le akkor
elmegyünk és veszünk sütemény, szerencsére ez hatott. Egyáltalán nem éreztem
melegnek a kinti időt, de Liz nagyon élvezte a friss levegőt. Elsétáltunk a
közeli parkba, hogy igazán kiélvezzük a napsütést. Épp, hogy odaértünk
megcsörrent a telefonom. Josh hívott, hogy menjünk haza mert valami fontosat
szeretne mondani. Felkaptam a kicsit és már indultunk is, ő csak szomorúan
nézett a park felé, ahol több gyerek is önfeledten játszott. Majdnem végig
hisztizte az utat, hogy ő nem akar hazamenni és semmivel nem tudtam
megvigasztalni. Mikor beléptünk a lakásba és meglátta az apját rögtön
megnyugodott én letettem a földre és ő már szaladt is hozzá.
- Szia- köszöntem neki
és nyomtam egy puszit a szájára. Leültünk a kanapéra és vártam, hogy végre
kinyögje miért kellett ilyen sürgősen hazajönnünk és egyáltalán ő miért van
itthon.
- Na szóval, kaptam
egy új állásajánlatot – kezdte – egy férfi felhívott délelőtt, hogy
elvállalnám-e, hogy egy bandának legyek a személyi edzője. Jó sok pénzt
ajánlott így belementem. A lényeg annyi, hogy ha itthon vannak Londonban akkor
majdnem mindennap foglalkoznom kell velük. Mivel öten vannak ezért nagy feladat
lesz számomra. A többi kliensemből is le kell mondanom párat – ecsetelte a történetet.
Örültem a boldogságának és annak is, hogy végre lesz egy kis pénzünk és talán
vehetünk egy saját házat.
- Szóval ma átjönnek
meginni egy szörpöt és megbeszéljük a teendőket- a szörp szónál elég furcsán
néztem rá. Minek innának szörpöt ha van sör is?
- Szörp?- kérdeztem
vissza, hogy biztosan jól hallottam-e.
- Igen példát kell
nekik mutatnom, de úgyis sörözés lesz belőle. Elugrok a boltba veszek akkor
sört és szörpöt, nem sokára jönnek szóval ha nem érnék vissza engedd be őket. –
utasított és mire felfogtam mit mondott már hallottam, hogy beindítja az autót
és elviharzik. Nagyszerű azt sem tudom kik ezek és engedjem be őket az
otthonba.
- Anyuuuuuu. Sütii?-
nézett rám bociszemekkel Liz. Teljesen elfelejtettem, hogy megígértem a
sütizést.
- Sütünk mi. Gyere –
megfogtam a kis kezét és elvezettem a konyhába. Előkerestem a leggyorsabb süti receptem
amit még sütni sem kell és hozzáláttam. Adtam egy kis lisztet Lizynek, hogy
lefoglalja magát valamivel. Nagyjából 10 percig kötötte le aztán elkezdte felém
dobálni, ennek az lett az eredménye, hogy mindenhol lisztes voltam. Nem tudom
hol járhat Josh már több mint fél órája elment. De ez rá vall, vendégek jönnek,
ráadásul hozzá és ő rá se hederít a dologra. Mikor csengettek gyorsan ledobtam
a kötényem és letöröltem az arcomról a lisztet. Ajtót nyitottam és 5 nagyjából
velem egykorú srác állt az ajtóban. Látszólag nagyon meglepődtek és jót
derültek a kinézetemen.
-Szia, öhm mi Josh-t
keressük, rossz helyen járunk? – nézett rajtam végig egy rövid sötétbarna hajú
és barna szemű srác.
- Sziasztok, igen jó
helyen jártok, gyertek beljebb Josh is
nemsokára visszaér – invitáltam be őket a házba – üljetek le nyugodtan –
mondtam nekik míg bekísértem őket a nappaliba – Mellesleg Emily vagyok, Josh
barátnője – mutatkoztam be nekik egyenként. Ők is sorra, illedelmesen
bemutatkoztak, akivel először beszéltem Liam, Niall akinek szőke haja és nagyon
aranyos arca volt, Zayn, kicsit sötétebb bőrű és olyan rosszfiús kinézetű,
Louis, felzselézett hajú és gyönyörű kék szemű és végül Harry, bongyori haj és
pajkos mosoly. A bemutatkozás utáni beszélgetést Liz hangja szakította félbe. A fiúk arcán
döbbenetet láttam a hang hallatán és azon, hogy milyen gyorsan szaladtam a
konyhába. Szerencsére csak a tévén nevetett fel a kicsi és nem történt semmi. A
süti is kellőképpen megpuhult úgyhogy az egyik kezemben a kicsivel a másikban a
süteménnyel mentem vissza a fiúkhoz. Lizyt a játékokhoz a sütit pedig a
dohányzóasztalra tettem és leültem a fiúkhoz, hogy szórakoztassam őket míg
visszaér a barátom.
- Nagyon aranyos
kislány, ő a húgod? Tudod nagyon hasonlít rád. – kérdezte Louis és az ölébe
vette Lizt. Számomra érthetetlen nyelven kezdett el vele kommunikálni.
- Nem ő a lányom –
mondtam ki. Sokan a húgomnak hiszik, de mikor elmondom, hogy a gyerekem leesik
az álluk. Aztán jönnek a szokásos kérdések, hogy miért nem vetettem el, Josh e
az apja és ehhez hasonlók. A fiúk meglepetten néztek egymásra és már bombáztak
is kérdésekkel. Végre Josh is befutott és megmentett a fiúktól. Nagyon jó
fejek, meg viccesek, de valahogy nem volt most olyan hangulatban, hogy velük
legyek. Lizzel együtt felmentünk az emeletre, őt beraktam a kiságyába én pedig
leültem a fotelbe olvasni. Éjfél körül arra ébredtem, hogy nagyon fáj a hátam..
Csendben, hogy ne ébresszem fel az édesen szunyókáló kicsit kiosontam a
szobából. Lentről hangokat hallottam, úgy döntöttem megnézem mit csinálnának
még mindig. Ahogy leértem láttam, hogy itt nem csak sör fogyott, volt az
asztalon minden, whisky, vodka, jäger. A fiúk úgy elbeszélgettek Joshal, mintha
már ezer éve ismernék.
Így ismerkedtünk meg a fiúkkal, ez már több mint egy éve.
Azóta amikor csak tehetik jönnek, én pedig próbálom a hülyeségeiket elviselni.
Persze nagyon jól érzem magam velük, sőt néha komoly témákról is tudunk beszélni.
Louis mindig felvidít, sőt lassan már megérzi, ha rossz kedvem van ugyanis
mindig akkor csörren meg a telefonom. Liam, hát talán ő ért meg a legjobban,
mindenben segít, néha még a barátnőjével vigyáznak is Lizre és minden aggódás
nélkül bízom rájuk. Zayn mellett hihetetlen gyorsan megnyugszom, főleg ha
dugiban rágyújtunk. Míg terhes voltam, persze sosem gyújtottam rá és most is
csak hébe –hóba. Harry aki legtöbbször a szexuális életemhez próbál hozzászólni
egy két szóval és mindig csak arra célozgat, hogy bármikor vigyáz a kicsire ha
ránk jön a hancúrozhatnék. Képzelem, hogy rögtön arra használná, hogy még több
csajt összeszedjen. Niall, ő pedig az akit akkor hívok, ha már nem bírok
Lizzel, olyan gyorsan megnyugszik mellette, mint senki mellett, és az a
ragaszkodás, ha itt van, állandóan csak a fiúval akar játszani. Vele beszélem
meg, ha valami problémám van Joshal és ő is mindent elmond nekem, akár
olyanokat is amiket a fiúknak és én ezeket hét lakat alatt tartom.
Cukiiiiiii! Imádom! Lett egy új olvasód!
VálaszTörlésDe édes vagy :) Köszönöm *.*
VálaszTörlés